Generációk
„…Ennek a történetnek még nincs vége: íródik és alakul napról napra, és ennek a folyamatnak az e sorokat olvasó kedves vendégek is aktív részesei….”
1. generáció
Auguszt Elek és Strebek Erzsébet
„ Én, John Menzel balassagyarmati cukrászmester polgár igazolom, hogy Auguszt Elek Hont megyei inámi születésü 17 éves katolikus vallású 1847. október 17-én hozzám szegödött 5 évre inasnak. Mivel tanuló idejében dolgosnak és iparkodónak bizonyult, bátorkodom ebben a szabaduló levélben elmondanom és leírnom, hogy a szakma minden területén, a finom hozzáállása a legjobb és legeredményesebb volt részéröl. ”
Balassagyarmat, 1852. október 14.
Az Auguszt-dinasztia alapítójáról fotográfia helyett ez a dokumentum maradt az utókorra. Később, az 1860-as években került Budára, és a Fő utcában a Friedl cukrászdában dolgozott – itt ismerte meg későbbi feleségét, Strebek Erzsébetet, aki a tulajdonos sógornője volt.
1869-ben nyitotta meg első üzletét a jelenlegi Dózsa György tér helyén, az akkori Tabánban. 1870. november 3-án kötött házasságot Strebek Erzsébettel a Krisztinavárosi Plébániatemplomban.
Négy gyermekük született: 1871-benAnna, 1873-ban Mária, 1875-ben József, majd 1877-ben Elek. Az 1870-es évek végén az üzlet az Attila út 24. szám alá költözött. Auguszt Elek 1881-ben agyhűdés következtében meghalt, halála után felesége vitte tovább a cukrászda irányítását.
Mindkét fia cukrász lett, de a szerény tabáni cukrászda akkor indult el a fejlődés útján, mikor az idősebb fiú, Auguszt E. József átvette édesanyjától annak vezetését.
A fiatalabb fiú, Elek siketnéma volt. A két testvér között a kezdetektől szoros, szeretetteljes kapcsolat szövődött, később Elek felügyelte a szakmai munkát a családi cukrászda műhelyében.
Strebek Erzsébet 1911-ben bekövetkezett haláláig vezette az Attila úti üzletet, mely 1908-tól, a Krisztina téri cukrászda megnyitásától fióküzemként működött.
2. generáció
Auguszt E. József és Helvey Vilma
Auguszt E. József eredendően szobrász szeretett volna lenni – tehetsége már ifjú korában megmutatkozott: grafikái, majd cukrászinas korában megkezdett receptkönyvében fennmaradt rajzai is erről tanúskodnak. Plasztikai alkotásai közül egy mellszobor és a Szent László király legendáját megjelenítő cukorszobor vált ismertté – ez utóbbival az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításon is részt vett, és a bírálóbizottság Elismerő Oklevéllel jutalmazta. Bár végül a családi hagyományok folytatása és a cukrászmesterség mellett döntött, a szobor a Krisztina körúti üzletben, a pultba épített üvegvitrinben volt kiállítva, míg 1944-ben a budapesti bombázások során a cukrászdával együtt elpusztult.
Az újításokat még édesanyja mellett, az Attila úti üzletben elindította: felismerte az úri közönség igényeit, és míg a pesti Gerbaud a francia „petit four”, a mignonok mestere volt, ő elkezdett angol teasüteményt gyártani, mely akkoriban hiánycikk volt az újdonságokra éhes fővárosban. Ezt követően a csokoládé- és drazsétermékekkel is bővítette a kínálatot.
Szakmai ismereteinek elmélyítése céljából 1900-ban először Bécsbe, Párizsba, majd Stuttgartba utazott tanulmányútra. Onnan visszatérve kötött házasságot a gyönyörű Helvey Vilmával, aki egy pesti borkereskedő lánya volt, Auguszt E. Józsefnek pedig élethosszig társa az Auguszt Cukrászda felvirágoztatásában. Egy év múlva megszületett lányuk, Erzsébet, de a várva várt „trónörökös”, Elemér csak 1912-ben követte. Közben több fióküzletet nyitottak, míg 1916-ban elkészült a „nagy mű” a Krisztina tér 3. szám alatt: az az exkluzív üzlet, melyet a „budai Gerbeaud” néven emlegettek, és vendégei közé tartozott Márai Sándor, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Bartók Béla és Albrecht főherceg is.
A tulajdonos művészetek iránti szenvedélye nem halványult az idők során: műgyűjtőként és mecénásként éltette tovább, és a frissen beszerzett műtárgyakat a cukrászdában állította ki. Feleségével együtt elismert fővárosi polgárokká váltak, Helvey Vilma igazi stílusikonnak számított, és a cukrászda divatbemutatóknak is helyet adott, mely nagy újdonságnak számított akkoriban. A két Világháború közötti időszak mondható az Auguszt fénykorának: a jó minőség mellett a termékek kínálásának módja, csomagolása, a felszolgálás minősége világszínvonalúnak volt mondható. A kiszolgáló „Auguszt kisasszonyok” egytől-egyig csinos, magas, szőke lányok voltak, és fogalomnak számítottak Budapesten.
Míg a családfő életét a család mellett az üzlet és a művészetek iránti rajongás töltötte ki, Vilma asszony szívesen járta Európa nagyvárosait és kedvelt üdülőhelyeit, ahol inspirációt gyűjtött, melyet folyamatosan felhasználtak vállalkozásuk és termékeik fejlesztésében. Még 1915-ben megnyitották a Hidegkúti úton az Auguszt Pavilont, mely kedvelt nyári pihenőhellyé vált, 1922-ben pedig szállodát vásároltak Abbáziában – vendégkörük nagyrészt a cukrászda rajongóiból került ki, és itt nem állt meg a fejlesztések sora.
A lendületet a II. Világháború kitörése törte meg: az anyagbeszerzési nehézségek nagyban befolyásolták az üzletmenetet, majd 1944-ben a bombázások során a család lakóhelyéül szolgáló emeleti rész, és részben a cukrászda is megsemmisült. Fia, Elemér a keleti fronton harcolt, majd hadifogásba esett, ahonnan 1947-ben tért haza. Apjával együtt építették újjá a Krisztina téri üzletet, melynek 1948-as újra nyitását Auguszt E. József nem sokkal élte túl – családját csak az vigasztalta a veszteségben, hogy nem érte meg annak államosítását. Özvegye, Helvey Vilma 1955-ben halt meg.
3. generáció
Auguszt Elemér és Resetka Olga
Auguszt Elemér felsőfokú kereskedelmi tanulmányait követően Hauer Rezső cukrászműhelyében volt segéd, majd 1931 júliusától elfoglalta helyét apja mellett a családi vállalkozásban. Nyaranta abbáziai szállodájukban dolgozott, amit fiatal emberként nagyon élvezett. 1934-ben meghívást kapott a lisszaboni Garrett Étterem és Cukrászdától, hogy meghonosítsa náluk a kor Európájában nagy hírnévnek örvendő magyar cukrászspecialitásokat – készítményeit nemzeti színű szalaggal ékesítve szolgálták fel a portugál közönségnek. Innen Londonba hajózott, ahol a Dorchester Hotelben kamatoztatta tudását.
Hazatérve meghonosította a családi üzletben az angol hidegkonyhai termékeket, és változtatásokat eszközölt a torták díszítésében, a kirakat berendezésében és a cukrászda reklámjaiban is. Cukrászmester vizsgáját 1942-ben tette le.
1936-ban, hazatérése után ismerte meg a szépséges és bohém Resetka Olgát, aki kisasszonyként dolgozott szülei üzletében. Szerelmüket sokáig titkolták, de a háború során már gyakran érkeztek a lány nevére is levelek, csomagok. Míg Elemér a fronton volt, Olga a Krisztina körúti üzlet bezárása után betársult az olasz tulajdonos mellé a Ferenciek terén egy kávémérésbe, majd annak távozása után egyedül irányította az üzletet – így várta hadifogságba esett szerelme hazatérését. Sok viszontagság után, 1947. szeptember 8-án kötöttek házasságot, és rövid időn belül 3 gyermekük született: Annamária 1948-ban, Olga 1949-ben és a várva várt fiú, József 1951-ben.
November 22-én nyitották meg az újjáépített Krisztina téri cukrászdát, de örömük nem tarthatott soká: 1951 júniusában államosították (ezt követően kapta a máig használatos Déryné nevet), a családot pedig kitelepítették Taktaszadára. Itt más élet köszöntött rájuk: Elemér csőszként kukoricát őrzött, aratott, a karácsonyi időszakban eladásra szaloncukrot főzött. Olga tyúkokat nevelt, libát tömött, és gondozta a gyerekeket.
1953-ban térhettek vissza Budapestre: Auguszt Elemér a KÖZÉRT Vállalat cukrászatának vezetője lett, felesége üzletvezetői állást kapott – ennek köszönhették 1957-ben a lehetőséget egy újabb cukrászda megnyitására. A forradalom leverését követően ugyanis egyedül Resetka Olga tudott elszámolni az összes budapesti közért közül az árukészlettel, így a rendszer megjutalmazta egy kis üzlethelyiséggel a Fény utcai piaccal szemben, a cipészbolt tőszomszédságában. Mivel eszközeik nem voltak, társult egy idős cukrásszal, akinek volt fagylaltkészítő gépe: ezt követően Elemér éjjel saját kis üzemükben sütött, nappal a KÖZÉRT-nél dolgozott (innen ment később nyugdíjba is), felesége pedig nap közben az üzletben kiszolgált. Vevőkörük is jelentősen átalakult: a piac kofái és vásárlói jártak hozzájuk. Legkelendőbb áruik a rétes, a fagylalt és a tejszínhabos feketekávé voltak.
Szorgalmuknak és kitartásuknak köszönhetően később lépésről lépésre terjeszkedtek a Fény utca 8. számú ház pincéjében, és a kezdeti 30 nm-ről 1990-re alakult ki a cukrászda és a műhely mai mérete, mely az ház teljes földszintjét elfoglalja. Ezidőtájt épült fel a süteménykínálat is a II. Világháborút megelőző színvonalra.
Auguszt Elemér és Resetka Olga halálukig vezették ezt az üzletet. Fiuk, József tanulóéveit követően itt kezdte meg a munkát, és vette át folyamatosan a cukrászda irányítását. Legidősebb gyermekük, Annamária orvos lett, Olga a Pannónia Filmstúdió gyártásvezetője, majd 1986-ban a pesti, Kossuth Lajos utcában megnyitott Auguszt fióküzlet irányítója. Később gyermekeivel a Sasadi úton is nyitottak egy cukrászdát: ez a két üzlet azóta önállóan üzemel, Auguszt Olga és lányai vezetésével.
4. generáció
Auguszt József és Szőcs Ibolya
Auguszt József szülei örömére apja és nagyapja nyomdokaiba lépve a cukrászmesterséget választotta. A Szentendrei Ferences Gimnáziumban érettségizett 1969-ben, majd a Vörösmarty Cukrászdában (korábban és a rendszerváltás után Gerbeaud) volt tanuló. A szocialista érában nem volt arra lehetősége, hogy apjához és nagyapjához hasonlóan külföldön szerezzen szakmai tapasztalatokat, de a Vörösmarty Cukrászda nagyon jó, régi vágású szakembergárdával működött, akiktől sokat tanulhatott. 1975 ben sikeres államvizsgát tett a Vendéglátóipari Főiskolán. 1971-ben már beállt dolgozni a Fény utcai üzletbe – és teszi ezt folyamatosan, a mai napig. 1970-ben nyugdíjba ment a szomszéd cipész, így lehetőség nyílt az üzlet bővítésére: a 30 nm-es eladóteret egy 40 nm-es műhely szolgálta ki, ezen belül a kiemelt jelentőséggel bíró fagylaltfőzéshez egy aprócska, külön helyiség állt rendelkezésre – a kiváló minőségű fagylaltért mindig sorban álltak. A fagylaltkészítés különösen közel állt Auguszt József szívéhez, sokat kísérletezett, hogy édesapja receptjeit tovább tökéletesítse, a hagyományos ízek és Auguszt Elemér specialitásai, a mák és a rizsfagylalt mellé a ’80-as években új különlegességeket vonultatott fel: straciatellát, pisztáciát, gesztenyét, de az aranygaluska és a mazsolás túrófagylalt is sikeressé vált. 1976-ban tette le a mestervizsgát, majd 1978-ban kötötte meg első házasságát, melyből 1982-ben megszületett a legifjabb Auguszt – fiú, Olivér.
1989-ben a szintén szomszédos kárpitosműhelyt is meg tudták venni, így a rendszerváltásra a Fény utca 8. számú ház teljes földszintjét elfoglalhatták.
A határok megnyitása új szakmai kihívásokat hozott: a vendégek elkezdtek utazni, és keresték itthon is a külföldön megismert édességeket. Másrészt az érkező külföldiek a magyar cukrászremekekre voltak kíváncsiak, így lassan visszakerültek a kínálatba a ’30-as évek, az Auguszt fénykorának tortái és süteményei. Idő közben Auguszt József első házassága véget ért, igazi társát 1997-ben találta meg Szőcs Ibolya személyében, akivel egy üzemi baleset (kéz sérülés) eredményeképpen a Szent János Kórház baleseti sebészetén ismerkedett meg. Szükség volt néhány évre Ibolya meggyőzéséhez, hogy az egészségügyet cserélje fel a cukrászatra, de végül győzött a szerelem. Ibolya apósa, Auguszt Elemér támogatásával cukrász képesítést szerzett, mellyel születésnapja alkalmából lepte meg a férjét. 2001-ben született meg első lányuk, Anna Apollónia, majd 2004ban Antónia Abigél. 1997-ben vásárolták meg a cukrászda fölött elhelyezkedő első emeleti lakást, melybe egy exkluzív kávészalont álmodtak, mely megidézi az Auguszt legszebb éveit. Elképzelésük 2003-ban valósult meg, és a berendezési tárgyak között ma is láthatók például az abbáziai szálloda díszes tükrei, és a falait díszítő festmények. Ibolya kreativitása és vendégszeretete újabb és újabb látogatókat vonzott a kávéházba, ahol bevezették a reggeli szolgáltatást és a gazdag süteménykínálat mellett kibővítették a minőségi kávék és teák választékát. A következő lépés 2009-ben a ház melletti kertrész rehabilitációja volt, ahol megnyitották Buda legszebb, árnyas kerthelyiségét. Ibolya nemcsak aktív, odaadó társa férjének az üzlet vezetésében: Helvey Vilma nyomdokaiba lépve sokat utazik, külföldi tanfolyamokon, képzéseken vesz részt, folyamatosan fejleszti tudását és korszerűsíti az üzlet működését. Emellett gondoskodik arról, hogy a hagyományos sütemények mellett az aktuális nemzetközi sikertermékek is megjelenjenek a cukrászda kínálatában. Ő az első Auguszt-feleség, aki cukrász mestervizsgát tett, és teljes értékű munkát végez a műhelyben is.
Ennek a történetnek még nincs vége: íródik és alakul napról napra, és ennek a folyamatnak az e sorokat olvasó kedves vendégek is aktív részesei.
Torták
A klasszikus magyar torták különleges értéket hordoznak és a magyar kultúra szerves részét képezik. Cukrászdánkban hagyományos technológiával, a legkiválóbb alapanyagokból, adalékanyagok és mesterséges színezékek nélkül készítjük ezeket a nemzeti kincsnek tekinthető remekműveket: nálunk mindig kapható Dobos, Deák, Spanyol mandula, Feketeerdő, Oroszkrém vagy Marcipán torta, hogy csak a legkeresettebbeket említsük. Legalább ekkora népszerűségnek örvendenek saját kreációink, például a Rozalinda vagy az E80 torta.
ÉDES
Az Auguszt sütemények titka a négy generáció által felhalmozott tudásban és a kiváló alapanyagokban rejlik. A klasszikus sütemények előállításakor a kézi munka, a mindenre kiterjedő figyelem, az alkotórészek megfelelő hőmérséklete és számtalan apróság is fontos szerepet játszik, amely meghatározza a végeredmény minőségét. Nálunk újra felfedezhetik ezeket a csodás ízeket, melyeket kimagasló minőségben, a legkiválóbb alapanyagok felhasználásával készítünk. Az aktuális trendek által ihletett termékeket is hasonló színvonalon alkotjuk meg.
SÓS
Az Auguszt sütemények titka a négy generáció által felhalmozott tudásban és a kiváló alapanyagokban rejlik. A klasszikus sütemények előállításakor a kézi munka, a mindenre kiterjedő figyelem, az alkotórészek megfelelő hőmérséklete és számtalan apróság is fontos szerepet játszik, amely meghatározza a végeredmény minőségét. Nálunk újra felfedezhetik ezeket a csodás ízeket, melyeket kimagasló minőségben, a legkiválóbb alapanyagok felhasználásával készítünk. Az aktuális trendek által ihletett termékeket is hasonló színvonalon alkotjuk meg.
