Auguszt E. József és Helvey Vilma

2. GENERÁCIÓ

Auguszt E. József eredendően szobrász szeretett volna lenni – tehetsége már ifjú korában megmutatkozott: grafikái, majd cukrászinas korában megkezdett receptkönyvében fennmaradt rajzai is erről tanúskodnak. Plasztikai alkotásai közül egy mellszobor és a Szent László király legendáját megjelenítő cukorszobor vált ismertté – ez utóbbival az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításon is részt vett, és a bírálóbizottság Elismerő Oklevéllel jutalmazta. Bár végül a családi hagyományok folytatása és a cukrászmesterség mellett döntött, a szobor a Krisztina körúti üzletben, a pultba épített üvegvitrinben volt kiállítva, míg 1944-ben a budapesti bombázások során a cukrászdával együtt elpusztult.

Az újításokat még édesanyja mellett, az Attila úti üzletben elindította: felismerte az úri közönség igényeit, és míg a pesti Gerbaud a francia „petit four”, a mignonok mestere volt, ő elkezdett angol teasüteményt gyártani, mely akkoriban hiánycikk volt az újdonságokra éhes fővárosban. Ezt követően a csokoládé- és drazsétermékekkel is bővítette a kínálatot.

Szakmai ismereteinek elmélyítése céljából 1900-ban először Bécsbe, Párizsba, majd Stuttgartba utazott tanulmányútra. Onnan visszatérve kötött házasságot a gyönyörű Helvey Vilmával, aki egy pesti borkereskedő lánya volt, Auguszt E. Józsefnek pedig élethosszig társa az Auguszt Cukrászda felvirágoztatásában. Egy év múlva megszületett lányuk, Erzsébet, de a várva várt „trónörökös”, Elemér csak 1912-ben követte. Közben több fióküzletet nyitottak, míg 1916-ban elkészült a „nagy mű” a Krisztina tér 3. szám alatt: az az exkluzív üzlet, melyet a „budai Gerbeaud” néven emlegettek, és vendégei közé tartozott Márai Sándor, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Bartók Béla és Albrecht főherceg is.

A tulajdonos művészetek iránti szenvedélye nem halványult az idők során: műgyűjtőként és mecénásként éltette tovább, és a frissen beszerzett műtárgyakat a cukrászdában állította ki. Feleségével együtt elismert fővárosi polgárokká váltak, Helvey Vilma igazi stílusikonnak számított, és a cukrászda divatbemutatóknak is helyet adott, mely nagy újdonságnak számított akkoriban. A két Világháború közötti időszak mondható az Auguszt fénykorának: a jó minőség mellett a termékek kínálásának módja, csomagolása, a felszolgálás minősége világszínvonalúnak volt mondható. A kiszolgáló „Auguszt kisasszonyok” egytől-egyig csinos, magas, szőke lányok voltak, és fogalomnak számítottak Budapesten.

Míg a családfő életét a család mellett az üzlet és a művészetek iránti rajongás töltötte ki, Vilma asszony szívesen járta Európa nagyvárosait és kedvelt üdülőhelyeit, ahol inspirációt gyűjtött, melyet folyamatosan felhasználtak vállalkozásuk és termékeik fejlesztésében. Még 1915-ben megnyitották a Hidegkúti úton az Auguszt Pavilont, mely kedvelt nyári pihenőhellyé vált, 1922-ben pedig szállodát vásároltak Abbáziában – vendégkörük nagyrészt a cukrászda rajongóiból került ki, és itt nem állt meg a fejlesztések sora.

A lendületet a II. Világháború kitörése törte meg: az anyagbeszerzési nehézségek nagyban befolyásolták az üzletmenetet, majd 1944-ben a bombázások során a család lakóhelyéül szolgáló emeleti rész, és részben a cukrászda is megsemmisült. Fia, Elemér a keleti fronton harcolt, majd hadifogásba esett, ahonnan 1947-ben tért haza. Apjával együtt építették újjá a Krisztina téri üzletet, melynek 1948-as újra nyitását Auguszt E. József nem sokkal élte túl – családját csak az vigasztalta a veszteségben, hogy nem érte meg annak államosítását. Özvegye, Helvey Vilma 1955-ben halt meg.

 

 

VISSZA

 

H-1024 Budapest, Fény u. 8.      
auguszt@t-online.hu
(+36 1) 316 3817
+36 30 964 4891


 

©Auguszt József Cukrász Kft.

Kapcsolat


H-1024 Budapest, Fény utca 8.      
auguszt@t-online.hu
(+36 1) 316 3817
+36 30 964 4891


Kövessen minket

© Auguszt József Cukrász Kft.
 Minden jog fenntartva! 

Nyitvatartás

Hétfő: Zárva
Kedd: 10:00 - 18:00
Szerda: 10:00 - 18:00
Csütörtök: 10:00 - 18:00
Péntek: 10:00 - 18:00
Szombat: 9:00 - 18:00
Vasárnap: Zárva