Auguszt József szülei örömére apja és nagyapja nyomdokaiba lépve a cukrászmesterséget választotta. A Szentendrei Ferences Gimnáziumban érettségizett 1969-ben, majd a Vörösmarty Cukrászdában (korábban és a rendszerváltás után Gerbeaud) volt tanuló. A szocialista érában nem volt arra lehetősége, hogy apjához és nagyapjához hasonlóan külföldön szerezzen szakmai tapasztalatokat, de a Vörösmarty Cukrászda nagyon jó, régi vágású szakembergárdával működött, akiktől sokat tanulhatott. 1975 ben sikeres államvizsgát tett a Vendéglátóipari Főiskolán. 1971-ben már beállt dolgozni a Fény utcai üzletbe – és teszi ezt folyamatosan, a mai napig. 1970-ben nyugdíjba ment a szomszéd cipész, így lehetőség nyílt az üzlet bővítésére: a 30 nm-es eladóteret egy 40 nm-es műhely szolgálta ki, ezen belül a kiemelt jelentőséggel bíró fagylaltfőzéshez egy aprócska, külön helyiség állt rendelkezésre – a kiváló minőségű fagylaltért mindig sorban álltak. A fagylaltkészítés különösen közel állt Auguszt József szívéhez, sokat kísérletezett, hogy édesapja receptjeit tovább tökéletesítse, a hagyományos ízek és Auguszt Elemér specialitásai, a mák és a rizsfagylalt mellé a ’80-as években új különlegességeket vonultatott fel: straciatellát, pisztáciát, gesztenyét, de az aranygaluska és a mazsolás túrófagylalt is sikeressé vált. 1976-ban tette le a mestervizsgát, majd 1978-ban kötötte meg első házasságát, melyből 1982-ben megszületett a legifjabb Auguszt – fiú, Olivér.

1989-ben a szintén szomszédos kárpitosműhelyt is meg tudták venni, így a rendszerváltásra a Fény utca 8. számú ház teljes földszintjét elfoglalhatták.

A határok megnyitása új szakmai kihívásokat hozott: a vendégek elkezdtek utazni, és keresték itthon is a külföldön megismert édességeket. Másrészt az érkező külföldiek a magyar cukrászremekekre voltak kíváncsiak, így lassan visszakerültek a kínálatba a ’30-as évek, az Auguszt fénykorának tortái és süteményei. Idő közben Auguszt József első házassága véget ért, igazi társát 1997-ben találta meg Szőcs Ibolya személyében, akivel egy üzemi baleset (kéz sérülés) eredményeképpen a Szent János Kórház baleseti sebészetén ismerkedett meg. Szükség volt néhány évre Ibolya meggyőzéséhez, hogy az egészségügyet cserélje fel a cukrászatra, de végül győzött a szerelem. Ibolya apósa, Auguszt Elemér támogatásával cukrász képesítést szerzett, mellyel születésnapja alkalmából lepte meg a férjét. 2001-ben született meg első lányuk, Anna Apollónia, majd 2004ban Antónia Abigél. 1997-ben vásárolták meg a cukrászda fölött elhelyezkedő első emeleti lakást, melybe egy exkluzív kávészalont álmodtak, mely megidézi az Auguszt legszebb éveit. Elképzelésük 2003-ban valósult meg, és a berendezési tárgyak között ma is láthatók például az abbáziai szálloda díszes tükrei, és a falait díszítő festmények. Ibolya kreativitása és vendégszeretete újabb és újabb látogatókat vonzott a kávéházba, ahol bevezették a reggeli szolgáltatást és a gazdag süteménykínálat mellett kibővítették a minőségi kávék és teák választékát. A következő lépés 2009-ben a ház melletti kertrész rehabilitációja volt, ahol megnyitották Buda legszebb, árnyas kerthelyiségét. Ibolya nemcsak aktív, odaadó társa férjének az üzlet vezetésében: Helvey Vilma nyomdokaiba lépve sokat utazik, külföldi tanfolyamokon, képzéseken vesz részt, folyamatosan fejleszti tudását és korszerűsíti az üzlet működését. Emellett gondoskodik arról, hogy a hagyományos sütemények mellett az aktuális nemzetközi sikertermékek is megjelenjenek a cukrászda kínálatában. Ő az első Auguszt-feleség, aki cukrász mestervizsgát tett, és teljes értékű munkát végez a műhelyben is.

Ennek a történetnek még nincs vége: íródik és alakul napról napra, és ennek a folyamatnak az e sorokat olvasó kedves vendégek is aktív részesei.