Karácsonyi vásár az augusztban!
Történetünk
„…Az Auguszt családba születni nem kiváltság, hanem felelősség…”
Auguszt Elek és Strebek Erzsébet
„ Én, John Menzel balassagyarmati cukrászmester polgár igazolom, hogy Auguszt Elek Hont megyei inámi születésü 17 éves katolikus vallású 1847. október 17-én hozzám szegödött 5 évre inasnak. Mivel tanuló idejében dolgosnak és iparkodónak bizonyult, bátorkodom ebben a szabaduló levélben elmondanom és leírnom, hogy a szakma minden területén, a finom hozzáállása a legjobb és legeredményesebb volt részéröl. ”
Balassagyarmat, 1852. október 14.
Az Auguszt-dinasztia alapítójáról fotográfia helyett ez a dokumentum maradt az utókorra. Később, az 1860-as években került Budára, és a Fő utcában a Friedl cukrászdában dolgozott – itt ismerte meg későbbi feleségét, Strebek Erzsébetet, aki a tulajdonos sógornője volt.
1869-ben nyitotta meg első üzletét a jelenlegi Dózsa György tér helyén, az akkori Tabánban. 1870. november 3-án kötött házasságot Strebek Erzsébettel a Krisztinavárosi Plébániatemplomban.
Négy gyermekük született: 1871-benAnna, 1873-ban Mária, 1875-ben József, majd 1877-ben Elek. Az 1870-es évek végén az üzlet az Attila út 24. szám alá költözött. Auguszt Elek 1881-ben agyhűdés következtében meghalt, halála után felesége vitte tovább a cukrászda irányítását.
Mindkét fia cukrász lett, de a szerény tabáni cukrászda akkor indult el a fejlődés útján, mikor az idősebb fiú, Auguszt E. József átvette édesanyjától annak vezetését.
A fiatalabb fiú, Elek siketnéma volt. A két testvér között a kezdetektől szoros, szeretetteljes kapcsolat szövődött, később Elek felügyelte a szakmai munkát a családi cukrászda műhelyében.
Strebek Erzsébet 1911-ben bekövetkezett haláláig vezette az Attila úti üzletet, mely 1908-tól, a Krisztina téri cukrászda megnyitásától fióküzemként működött.
Auguszt Elek az Auguszt-dinasztia alapítója 1869-ben nyitotta meg első üzletét a jelenlegi Dózsa György tér helyén, az akkori Tabánban. Halála után felesége, Strebek Erzsébet vezette az Attila úti üzletet, mely 1908-tól, a Krisztina téri cukrászda megnyitásától fióküzemként működött. Ma a 4. generáció – Auguszt József és Ibolya – vezetésével működik Auguszt cukrászda Buda szívében, a Fény utca 8. szám alatt.
2. generáció
Auguszt E. József és Helvey Vilma
Auguszt E. József eredendően szobrász szeretett volna lenni – tehetsége már ifjú korában megmutatkozott: grafikái, majd cukrászinas korában megkezdett receptkönyvében fennmaradt rajzai is erről tanúskodnak. Plasztikai alkotásai közül egy mellszobor és a Szent László király legendáját megjelenítő cukorszobor vált ismertté – ez utóbbival az 1896-os Ezredéves Országos Kiállításon is részt vett, és a bírálóbizottság Elismerő Oklevéllel jutalmazta. Bár végül a családi hagyományok folytatása és a cukrászmesterség mellett döntött, a szobor a Krisztina körúti üzletben, a pultba épített üvegvitrinben volt kiállítva, míg 1944-ben a budapesti bombázások során a cukrászdával együtt elpusztult.
Az újításokat még édesanyja mellett, az Attila úti üzletben elindította: felismerte az úri közönség igényeit, és míg a pesti Gerbaud a francia „petit four”, a mignonok mestere volt, ő elkezdett angol teasüteményt gyártani, mely akkoriban hiánycikk volt az újdonságokra éhes fővárosban. Ezt követően a csokoládé- és drazsétermékekkel is bővítette a kínálatot.
Szakmai ismereteinek elmélyítése céljából 1900-ban először Bécsbe, Párizsba, majd Stuttgartba utazott tanulmányútra. Onnan visszatérve kötött házasságot a gyönyörű Helvey Vilmával, aki egy pesti borkereskedő lánya volt, Auguszt E. Józsefnek pedig élethosszig társa az Auguszt Cukrászda felvirágoztatásában. Egy év múlva megszületett lányuk, Erzsébet, de a várva várt „trónörökös”, Elemér csak 1912-ben követte. Közben több fióküzletet nyitottak, míg 1916-ban elkészült a „nagy mű” a Krisztina tér 3. szám alatt: az az exkluzív üzlet, melyet a „budai Gerbeaud” néven emlegettek, és vendégei közé tartozott Márai Sándor, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Bartók Béla és Albrecht főherceg is.
A tulajdonos művészetek iránti szenvedélye nem halványult az idők során: műgyűjtőként és mecénásként éltette tovább, és a frissen beszerzett műtárgyakat a cukrászdában állította ki. Feleségével együtt elismert fővárosi polgárokká váltak, Helvey Vilma igazi stílusikonnak számított, és a cukrászda divatbemutatóknak is helyet adott, mely nagy újdonságnak számított akkoriban. A két Világháború közötti időszak mondható az Auguszt fénykorának: a jó minőség mellett a termékek kínálásának módja, csomagolása, a felszolgálás minősége világszínvonalúnak volt mondható. A kiszolgáló „Auguszt kisasszonyok” egytől-egyig csinos, magas, szőke lányok voltak, és fogalomnak számítottak Budapesten.
Míg a családfő életét a család mellett az üzlet és a művészetek iránti rajongás töltötte ki, Vilma asszony szívesen járta Európa nagyvárosait és kedvelt üdülőhelyeit, ahol inspirációt gyűjtött, melyet folyamatosan felhasználtak vállalkozásuk és termékeik fejlesztésében. Még 1915-ben megnyitották a Hidegkúti úton az Auguszt Pavilont, mely kedvelt nyári pihenőhellyé vált, 1922-ben pedig szállodát vásároltak Abbáziában – vendégkörük nagyrészt a cukrászda rajongóiból került ki, és itt nem állt meg a fejlesztések sora.
A lendületet a II. Világháború kitörése törte meg: az anyagbeszerzési nehézségek nagyban befolyásolták az üzletmenetet, majd 1944-ben a bombázások során a család lakóhelyéül szolgáló emeleti rész, és részben a cukrászda is megsemmisült. Fia, Elemér a keleti fronton harcolt, majd hadifogásba esett, ahonnan 1947-ben tért haza. Apjával együtt építették újjá a Krisztina téri üzletet, melynek 1948-as újra nyitását Auguszt E. József nem sokkal élte túl – családját csak az vigasztalta a veszteségben, hogy nem érte meg annak államosítását. Özvegye, Helvey Vilma 1955-ben halt meg.
Ennek a történetnek még nincs vége: íródik és alakul napról napra, és ennek a folyamatnak az e sorokat olvasó kedves vendégek is aktív részesei. Ennek a történetnek még nincs vége: íródik és alakul napról napra, és ennek a folyamatnak az e sorokat olvasó kedves vendégek is aktív részesei.
3. generáció
Auguszt Elemér és Resetka Olga
Auguszt Elemér felsőfokú kereskedelmi tanulmányait követően Hauer Rezső cukrászműhelyében volt segéd, majd 1931 júliusától elfoglalta helyét apja mellett a családi vállalkozásban. Nyaranta abbáziai szállodájukban dolgozott, amit fiatal emberként nagyon élvezett. 1934-ben meghívást kapott a lisszaboni Garrett Étterem és Cukrászdától, hogy meghonosítsa náluk a kor Európájában nagy hírnévnek örvendő magyar cukrászspecialitásokat – készítményeit nemzeti színű szalaggal ékesítve szolgálták fel a portugál közönségnek. Innen Londonba hajózott, ahol a Dorchester Hotelben kamatoztatta tudását.
Hazatérve meghonosította a családi üzletben az angol hidegkonyhai termékeket, és változtatásokat eszközölt a torták díszítésében, a kirakat berendezésében és a cukrászda reklámjaiban is. Cukrászmester vizsgáját 1942-ben tette le.
1936-ban, hazatérése után ismerte meg a szépséges és bohém Resetka Olgát, aki kisasszonyként dolgozott szülei üzletében. Szerelmüket sokáig titkolták, de a háború során már gyakran érkeztek a lány nevére is levelek, csomagok. Míg Elemér a fronton volt, Olga a Krisztina körúti üzlet bezárása után betársult az olasz tulajdonos mellé a Ferenciek terén egy kávémérésbe, majd annak távozása után egyedül irányította az üzletet – így várta hadifogságba esett szerelme hazatérését. Sok viszontagság után, 1947. szeptember 8-án kötöttek házasságot, és rövid időn belül 3 gyermekük született: Annamária 1948-ban, Olga 1949-ben és a várva várt fiú, József 1951-ben.
November 22-én nyitották meg az újjáépített Krisztina téri cukrászdát, de örömük nem tarthatott soká: 1951 júniusában államosították (ezt követően kapta a máig használatos Déryné nevet), a családot pedig kitelepítették Taktaszadára. Itt más élet köszöntött rájuk: Elemér csőszként kukoricát őrzött, aratott, a karácsonyi időszakban eladásra szaloncukrot főzött. Olga tyúkokat nevelt, libát tömött, és gondozta a gyerekeket.
1953-ban térhettek vissza Budapestre: Auguszt Elemér a KÖZÉRT Vállalat cukrászatának vezetője lett, felesége üzletvezetői állást kapott – ennek köszönhették 1957-ben a lehetőséget egy újabb cukrászda megnyitására. A forradalom leverését követően ugyanis egyedül Resetka Olga tudott elszámolni az összes budapesti közért közül az árukészlettel, így a rendszer megjutalmazta egy kis üzlethelyiséggel a Fény utcai piaccal szemben, a cipészbolt tőszomszédságában. Mivel eszközeik nem voltak, társult egy idős cukrásszal, akinek volt fagylaltkészítő gépe: ezt követően Elemér éjjel saját kis üzemükben sütött, nappal a KÖZÉRT-nél dolgozott (innen ment később nyugdíjba is), felesége pedig nap közben az üzletben kiszolgált. Vevőkörük is jelentősen átalakult: a piac kofái és vásárlói jártak hozzájuk. Legkelendőbb áruik a rétes, a fagylalt és a tejszínhabos feketekávé voltak.
Szorgalmuknak és kitartásuknak köszönhetően később lépésről lépésre terjeszkedtek a Fény utca 8. számú ház pincéjében, és a kezdeti 30 nm-ről 1990-re alakult ki a cukrászda és a műhely mai mérete, mely az ház teljes földszintjét elfoglalja. Ezidőtájt épült fel a süteménykínálat is a II. Világháborút megelőző színvonalra.
Auguszt Elemér és Resetka Olga halálukig vezették ezt az üzletet. Fiuk, József tanulóéveit követően itt kezdte meg a munkát, és vette át folyamatosan a cukrászda irányítását. Legidősebb gyermekük, Annamária orvos lett, Olga a Pannónia Filmstúdió gyártásvezetője, majd 1986-ban a pesti, Kossuth Lajos utcában megnyitott Auguszt fióküzlet irányítója. Később gyermekeivel a Sasadi úton is nyitottak egy cukrászdát: ez a két üzlet azóta önállóan üzemel, Auguszt Olga és lányai vezetésével.
Az Auguszt családba születni nem kiváltság, hanem felelősség: a legfiatalabb családtagok sem maradnak ki a munkából – a konyhában mozogva, első kézből leshetik el a cukrászmesterség fortélyait. Az ötödik generációt hárman képviselik: Olivér Emánuel, József első házasságából született fia, és Ibolyával közös lányaik, Apollónia Anna és Antónia Abigél.
4. generáció
Auguszt József és Szőcs Ibolya
Auguszt József szülei örömére apja és nagyapja nyomdokaiba lépve a cukrászmesterséget választotta. A Szentendrei Ferences Gimnáziumban érettségizett 1969-ben, majd a Vörösmarty Cukrászdában (korábban és a rendszerváltás után Gerbeaud) volt tanuló. A szocialista érában nem volt arra lehetősége, hogy apjához és nagyapjához hasonlóan külföldön szerezzen szakmai tapasztalatokat, de a Vörösmarty Cukrászda nagyon jó, régi vágású szakembergárdával működött, akiktől sokat tanulhatott. 1975 ben sikeres államvizsgát tett a Vendéglátóipari Főiskolán. 1971-ben már beállt dolgozni a Fény utcai üzletbe – és teszi ezt folyamatosan, a mai napig. 1970-ben nyugdíjba ment a szomszéd cipész, így lehetőség nyílt az üzlet bővítésére: a 30 nm-es eladóteret egy 40 nm-es műhely szolgálta ki, ezen belül a kiemelt jelentőséggel bíró fagylaltfőzéshez egy aprócska, külön helyiség állt rendelkezésre – a kiváló minőségű fagylaltért mindig sorban álltak. A fagylaltkészítés különösen közel állt Auguszt József szívéhez, sokat kísérletezett, hogy édesapja receptjeit tovább tökéletesítse, a hagyományos ízek és Auguszt Elemér specialitásai, a mák és a rizsfagylalt mellé a ’80-as években új különlegességeket vonultatott fel: straciatellát, pisztáciát, gesztenyét, de az aranygaluska és a mazsolás túrófagylalt is sikeressé vált. 1976-ban tette le a mestervizsgát, majd 1978-ban kötötte meg első házasságát, melyből 1982-ben megszületett a legifjabb Auguszt – fiú, Olivér.
1989-ben a szintén szomszédos kárpitosműhelyt is meg tudták venni, így a rendszerváltásra a Fény utca 8. számú ház teljes földszintjét elfoglalhatták.
A határok megnyitása új szakmai kihívásokat hozott: a vendégek elkezdtek utazni, és keresték itthon is a külföldön megismert édességeket. Másrészt az érkező külföldiek a magyar cukrászremekekre voltak kíváncsiak, így lassan visszakerültek a kínálatba a ’30-as évek, az Auguszt fénykorának tortái és süteményei. Idő közben Auguszt József első házassága véget ért, igazi társát 1997-ben találta meg Szőcs Ibolya személyében, akivel egy üzemi baleset (kéz sérülés) eredményeképpen a Szent János Kórház baleseti sebészetén ismerkedett meg. Szükség volt néhány évre Ibolya meggyőzéséhez, hogy az egészségügyet cserélje fel a cukrászatra, de végül győzött a szerelem. Ibolya apósa, Auguszt Elemér támogatásával cukrász képesítést szerzett, mellyel születésnapja alkalmából lepte meg a férjét. 2001-ben született meg első lányuk, Anna Apollónia, majd 2004ban Antónia Abigél. 1997-ben vásárolták meg a cukrászda fölött elhelyezkedő első emeleti lakást, melybe egy exkluzív kávészalont álmodtak, mely megidézi az Auguszt legszebb éveit. Elképzelésük 2003-ban valósult meg, és a berendezési tárgyak között ma is láthatók például az abbáziai szálloda díszes tükrei, és a falait díszítő festmények. Ibolya kreativitása és vendégszeretete újabb és újabb látogatókat vonzott a kávéházba, ahol bevezették a reggeli szolgáltatást és a gazdag süteménykínálat mellett kibővítették a minőségi kávék és teák választékát. A következő lépés 2009-ben a ház melletti kertrész rehabilitációja volt, ahol megnyitották Buda legszebb, árnyas kerthelyiségét. Ibolya nemcsak aktív, odaadó társa férjének az üzlet vezetésében: Helvey Vilma nyomdokaiba lépve sokat utazik, külföldi tanfolyamokon, képzéseken vesz részt, folyamatosan fejleszti tudását és korszerűsíti az üzlet működését. Emellett gondoskodik arról, hogy a hagyományos sütemények mellett az aktuális nemzetközi sikertermékek is megjelenjenek a cukrászda kínálatában. Ő az első Auguszt-feleség, aki cukrász mestervizsgát tett, és teljes értékű munkát végez a műhelyben is.
Ennek a történetnek még nincs vége: íródik és alakul napról napra, és ennek a folyamatnak az e sorokat olvasó kedves vendégek is aktív részesei.
Torták
A klasszikus magyar torták különleges értéket hordoznak és a magyar kultúra szerves részét képezik. Cukrászdánkban hagyományos technológiával, a legkiválóbb alapanyagokból, adalékanyagok és mesterséges színezékek nélkül készítjük ezeket a nemzeti kincsnek tekinthető remekműveket: nálunk mindig kapható Dobos, Deák, Spanyol mandula, Feketeerdő, Oroszkrém vagy Marcipán torta, hogy csak a legkeresettebbeket említsük. Legalább ekkora népszerűségnek örvendenek saját kreációink, például a Rozalinda vagy az E80 torta.
A hónap tortája
 | Fatörzs | 10 és 20 szeletes variációban kapható. |
Szezonális
Régi emlékeket idéz a főzött krémes,
az indiáner, a képviselő fánk vagy
a Rigó Jancsi, de az aktuális trendek által ihletett
termékeket is hasonló színvonalon alkotjuk meg.
Áfium torta
Szezonális
Régi emlékeket idéz a főzött krémes,
az indiáner, a képviselő fánk vagy
a Rigó Jancsi, de az aktuális trendek által ihletett
termékeket is hasonló színvonalon alkotjuk meg.
Fügetorta
Szezonális
Régi emlékeket idéz a főzött krémes,
az indiáner, a képviselő fánk vagy
a Rigó Jancsi, de az aktuális trendek által ihletett
termékeket is hasonló színvonalon alkotjuk meg.
Citromtorta
Previous
Next
ÉDES
Az Auguszt sütemények titka a négy generáció által felhalmozott tudásban és a kiváló alapanyagokban rejlik. A klasszikus sütemények előállításakor a kézi munka, a mindenre kiterjedő figyelem, az alkotórészek megfelelő hőmérséklete és számtalan apróság is fontos szerepet játszik, amely meghatározza a végeredmény minőségét. Nálunk újra felfedezhetik ezeket a csodás ízeket, melyeket kimagasló minőségben, a legkiválóbb alapanyagok felhasználásával készítünk. Az aktuális trendek által ihletett termékeket is hasonló színvonalon alkotjuk meg.
SÓS
Az Auguszt sütemények titka a négy generáció által felhalmozott tudásban és a kiváló alapanyagokban rejlik. A klasszikus sütemények előállításakor a kézi munka, a mindenre kiterjedő figyelem, az alkotórészek megfelelő hőmérséklete és számtalan apróság is fontos szerepet játszik, amely meghatározza a végeredmény minőségét. Nálunk újra felfedezhetik ezeket a csodás ízeket, melyeket kimagasló minőségben, a legkiválóbb alapanyagok felhasználásával készítünk. Az aktuális trendek által ihletett termékeket is hasonló színvonalon alkotjuk meg.
FAGYLALT
Az Auguszt cukrászdában mindig kiemelt figyelmet fordítottunk a fagylaltok készítésére, és számos egyedi íz született meg itt, mely aztán a fogyasztók széles köreit hódította meg. Auguszt Elemér készített először rizs és mák fagylaltot Magyarországon, de a kínálatot Auguszt József is gazdagította a straciatellával, a gesztenyével, a pisztáciával, az aranygaluskával és a mazsolás túróval. Napjainkban is klasszikus, természetes alapanyagokból, hagyományos technikával készülnek az Auguszt fagylaltok, és minden szezonban meglepjük néhány új ízzel a vásárlókat.
